rallyalbum.hu: Ez az oldal nem aktív és csak kísérleti jellegű! A weblapon lévő tartalmak a nyílt Archive.org tartalomszolgáltató által vannak kezelve. A tartalomért semmilyen felelősséget nem vállalunk.
Az jelenlegi oldal tiszteletben tartja mások szellemi tulajdonjogait és egyéb tulajdonjogait. Az archívum megfelelő körülmények között és saját belátása szerint eltávolíthat bizonyos tartalmat, vagy letilthatja a tartalomhoz való hozzáférést, amely úgy tűnik, hogy sérti mások szerzői jogait vagy más szellemi tulajdonjogait. Ha úgy gondolja, hogy az oldalon található elérhető anyagok megsértették szerzői jogait lépjen kapcsolatba a szerkesztőkkel és haladéktalanul eltávolítjuk azokat!
      Magyarok a Snow Rallye-n!

 Nagy Bea interjúja Hanzély Péterrel

Idén először állt rajthoz magyar páros a svédországi Snow Rallye-n.
Hanzély Péter és Kerekes József egy Peugeot 306-sal nevezett az östersundi futamra, melynek értékelése egyaránt beleszámított az Észak- Európa Kupába és a Svéd Rallye Bajnokságba is.

Hogyan jutott eszedbe, hogy elindulj ezen a futamon?
Szerettem volna kipróbálni magam ilyen körülmények között is. Aszfalt vagy murva versenyek itthon is vannak, a hó és a jég azonban más. Az nincs.

Úgy tudom, több magyar páros is tervezte a rajthoz állást.
Igen, eredetileg kilenc autó indult volna, főleg Honda Civicek és Skoda Feliciák. Végül egyedül nekünk sikerült szponzoraink - az Indit-Trade Kft., a GreenLab Mérnöki Iroda, a Laptop.hu, a Superbike Magazin és a Motorsport Magyarországon - segítségével rajthoz állni, a többieknek sajnos nem jött össze elég pénz.

Mekkora összegről van itt szó?
Elég nagyról. Szerencsére mi kaptunk kedvezményt a nevezési díjból és még a szállásunkat is fedezték. Ez azért sokat jelentett.

Egy Peugeot 306-sal indultatok. Ezzel az autóval versenyeztél tavaly is az itthoni bajnokságban?
Nem. Tavaly egy Hondával kezdtem az évet, majd átültem egy Peugeot 106-ba.
Nem volt szerencsés a múlt évünk, többször is kiestünk kuplunghiba miatt.
A 306-ban most ültem először. Ezt az autót Várkonyi Szabolcstól kaptam kölcsön.
Az indulás előtt kb. 20 kilométert autóztam vele, le is bontottam egy kicsit a hátulját

Térjünk vissza Svédországra. Elég kalandos volt már a kezdet is.
A verseny végéig kalandos volt minden. Az indulás előtti napon, kedden délután még nem érkeztek meg az átutalások. Délután vettük meg a másnapi repülőjegyeket és este 9-kor indult el a szervizautó a versenyautóval Östersundba. Szerdán érkeztünk meg a verseny helyszínére navigátorommal, Kerekes Józsival és a csapatvezetőnkkel, Bolgár Ivánnal. Este a regisztráció után megkaptuk a kötelező matricákat és a 39-es rajtszámot.

Hogy fogadtak titeket?
Nagyon jól. A megnyitón külön kiemelték, hogy Magyarországról érkeztünk. Még fel is kellett állnunk és vastapsot kaptunk. Végig nagyon kedvesek és figyelmesek voltak velünk.

Milyenek voltak a pályák?
Csúszósak. Valószínűleg egy-két nappal hamarabb tolhatták le a havat az útról, de csak is ott, ahol nekünk mennünk kellett. Ahogy egy kereszteződésbe értünk és az itiner szerint jobbra kellett volna mennünk, ott nem is tudtunk más irányba menni, mert nem volt letisztítva az út. A szöges gumi azonban rengeteget jelentett. Nem gondoltam, hogy ennyire fognak. Kaptunk hat használtat és négy újat ott a helyszínen azzal a tanáccsal, hogy a használtakat majd 4-5 gyors után le kell cserélni. Mi azokkal mentünk végig

Két napotok volt a pályabejárásra.
Másfél. Csütörtök egész nap és a péntek délelőtt.
Egy bérelt autóval edzettünk, egy SAAB 95-sel. Minden pályát csak kétszer lehetett teljesíteni egy tréningitiner segítségével, és ez alapján kellett felírni az információkat.

Elég volt ez a két lehetőség?
Természetesen nem. Az itinerünk a kanyar erősségén és a távolságon nem tartalmazott mást. Volt olyan szakasz, amelyiken csak egyszer tudtunk végigmenni. Percre pontosan meg volt szabva, hogy melyik szakaszt hány órától hány óráig lehet teljesíteni, és ha csak egy percet is késtél, a sportbíró már nem volt ott. Ez számunkra is problémát jelentett egyszer, hiszen az egyik pályán lecsúsztunk az útról és három órát kellett várni az                                                    autómentőre.

Nem voltak nézők?
Ott egy darab sem. Próbáltunk telefonálni a csapatvezetőnek, de nem működött a telefon, csak sms-t tudtunk írni: "S.O.S. Hívj vissza!" Egy hófal tetején töltöttük azt a három órát, amíg megjött az autómentő. Kijött, beakasztotta a kötelet, meghúzott bennünket és már el is ment. Mindezt 25000 forintnak megfelelő koronáért.

Mi történt pénteken?
Pénteken délután volt az adminisztratív és a technikai átvétel. Az autónk az utolsó pillanatban, a gépátvétel előtt mindössze két órával érkezett meg, kicsit már izgultunk.
Az átvétel ott szigorúbb volt, mint itthon. Felemelték az autót, ellenőrizték a lámpákat, bele is kötöttek valamibe, ugyanis nem égett a rendszámtábla világításunk.
Este minden rajtceremónia nélkül egy mellékutcából indították el a mezőnyt. Aznap egy szuperspeciál szakaszt kellett teljesítenünk szinkronban a helyi lóversenypályán.

Említetted, hogy a technikai ellenőrzés ott szigorúbb volt, mint itthon. Volt még más is, ami eltért az itthon megszokottaktól?
Egy alkalommal, ahogy lejöttünk az egyik pályáról újra ellenőriztek minket. Megnézték a lámpákat, a gumikat és a zajszintet is. De volt más is.
Az időellenőrző állomáson például nem raktak ki órát. Mindenkinek a maga gondja, hogy legyen egy jól beállított órája, és tudja, mikor kell bemennie az állomásra.
Szintén érdekes volt, hogy akik kiestek a versenyből, de be tudtak menni a szervizparkba, azok lehetőséget kaptak arra, hogy végigmenjenek a szakaszokon, versenyen kívül. Kaptak egy új rajtszámot és a mezőny után elengedték őket. Legalább autózott egy jót. Ezt jó ötletnek tartom.

Szombaton hat gyorsasági várt rátok.
Így van. A gyorsaságikon 115 km-t mentünk, fárasztó volt.

Itthon is autóztok ennyit, nem?
De igen, csak itt nehezebb volt úton tartani az autót. Végig dolgozni kellett, az etapon is. Elég, ha kicsit nem figyelsz oda, és könnyen az út mellett találhatod magad.


Volt kicsúszásotok?

Nem is egy. Szombaton az egyik időellenőrző állomás előtt félre akartam állni, és egyszerűen lecsúsztunk az útról. A sportbírók segítettek. Emiatt volt egy három perces késésünk, de így is a 24. helyen zártunk az első nap.

Vasárnap hogy szerepeltetek?
Ismét hat gyorsasági várt ránk. A gumik koptak, többet csúszkáltunk. A csapatvezetőnk szerint az utolsó gyorson - a kopott gumikkal - voltunk a leggyorsabbak
Az első három szakaszon nem volt gondunk. A negyediken az egyik kanyart kicsit nagyobb sebességgel vettem, éreztem, hogy az autó már a levegőben áll, de megúsztuk. A következő gyorson felfutottunk egy hófalra. Szerencsénk volt, mert előttünk ugyanott esett ki egy versenyzőpáros. Ők hívtak néhány nézőt és visszasegítettek minket az útra. Furcsa volt, hogy ott a nézők nem tesznek meg annyi mindent az autókért, mint itthon. Itthon ugye örülnek, ha hozzáérnek, és szívesen rohannak, ha valaki felborul és segítenek. Ott csak állnak és fényképeznek. Szóval így együtt leszedtek minket a hófalról, és mentünk tovább. Öt percünkbe került.

Ennyivel sikerült megúsznotok a versenyt?
Nem egészen. Az utolsó gyorsaságin Joti szólt, hogy lassítsak, mert túl gyorsan megyünk. Egy bal 3-hoz értünk, amit harmadikban próbáltam meg bevenni. A kanyart még be is vettük, de elindult az autó jobb hátulja, és körülbelül másfél méteres mélységbe csúsztunk. Mindez néhány száz méterrel a cél előtt történt, már csak egy oldal volt hátra az itinerből.
Megijedtél?
Nem, inkább mérges voltam, hogy a cél előtt ér véget a versenyünk. Végül is nem tudom, hogyan, de a Peugeot önerejéből kihúzta magát és felnin ugyan, de áthaladtunk a célon.

Hányadik helyen fejeztétek be a versenyt?
Végül a 21. helyen. Átlagosan számolva hat másodpercet kaptunk versenykilométerenként a kategóriánkban lévőktől. Ez aszfalton vagy murván nagyon sok, de ilyen körülmények között nem tartom annak.

Ki gratulált először nektek az itthoniak közül?
Több mindenkivel tartottam a kapcsolatot, küldtem esténként üzeneteket, hogy állunk, milyen a verseny, de Asi volt az első, aki az internetről tudta meg, hogy befejeztük és gratulált.

A helyszínen kaptál valami visszajelzést?
A svédek nagyon örültek, hogy be tudtuk fejezni a versenyt. Utólag megmondták, hogy nem sok esélyt láttak erre, bár nagyon drukkoltak nekünk.

Az autó is rendben volt végig.
Igen. Nem volt sok munka vele a szervizparkban. A fékbetét- és kerékcseréken kívül csak olajat kellett még utántölteni. Más nem volt.

Milyen terveid vannak 2004-re?
Jövőre ugyanígy Snow Rallye! Remélem, akkor többen is rajthoz állunk.

Az itthoni bajnokság?

Ezzel a Peugeot-val szeretnék menni egész évben mind a magyar, mind a horvát futamokon. Elvileg mindkét bajnokságban részt veszek. Majd meglátjuk.

Gratulálok és sok sikert kívánok az év további részére is!
Köszönöm.

Készítette: Nagy Beáta
www.rallyalbum.hu

További képek:

 

 

 

 
   RallyAlbum
 

 Újdonságok
 Régebbi híreink
 Climb Dance
 Videóklippek
 Versenynaptár

 
   Nagy Bea rovata
   Aktuális interjú
 További interjúk
 
   Csapatunk - Atyó Racing
   Aktuális beszámoló
 Csapatunk versenyei
 Csapatunk képei
 Csapatunk videói
 Támogatóink
 Versenyautónk adatai
 
   Erdei Motorsport
 

 Céginfo
 Referenciák
 Alkatrészek
 Eladó, bérelhető autók
 Bazár

 
   Kacsándi Foto
 

 Képek a 2004-es évadból

 
   Csatos Foto
 

 Képek a 2002-es évadból
 Képek a 2001-es évadból
 Képek a 2000-es évadból
 Válogatás régebbről  

 
   Rally 2000
   Esztergom Rally
 Veszprém Rally
 Budapest Rally
 Zala Rally

 Acropolis Rally

 Háttérképek
 
   Linkek
   Tőbb, mint 100 külföldi és
 hazai rally oldal címe és
 rövid leírása
 
 
     
 
 
 
 
   E-mail
 

 
 

   

 
   Impresszum
   
   Kezdő oldal